Gondolatok az általános iskolás gyerekek nyelvvizsgáztatásáról

Általános iskolás nyelvtanárként évek óta szemléljük gyermekeink sikeres nyelvvizsgáit, amelyet sok esetben a középiskola első évében tesznek le. Számos ezek közül nem a nyelvi előkészítő (nulladik) év végén sikerül, hanem az általános elhagyása után alig félévvel, sokszor egy, a középiskolában felvett új nyelv mellett.
 
Persze ennek van némi törvényi háttere is, hiszen középfokú nyelvvizsgára csak az a gyermek jelentkezhet, aki a nyelvvizsga évében tölti - tehát nem feltétlenül betöltötte - a 14. életévét.
Így az általánosban jórészt csak a nyolcadikosok jöhetnek szóba. Ami nem is baj, hiszen a nyelvvizsga teljesítésének az egyik legmeghatározóbb feltétele – a megfelelő nyelvhasználat mellett- a tanulónak egy fajta szélesebb világnézete, tágabb környezetének ismerete (család-állam-unió) annak sokféle társadalmi-, természeti problémájával, felépítésével. 10- 20 évvel ezelőtt ezeknek az információknak az összegyűjtése, annak saját világképükbe való beillesztése egy ilyen korú tanulónál még alig volt lehetséges.
 
Ámde megváltozott a világunk. A gyermekek kezében, zsebében (párnája alatt) ott a teljes világ és sokuk még használni is tudja a különböző ’search engine’-ek segítségével bármire rákereshetnek, youtube videókkal bármit megtudhatnak, ami érdekli őket, ráadásul angolul.
 
Emellett az egynyelvű nyelvkönyvek széles skálájából mi, angol nyelvtanárok olyat választhatunk, amely nem csak a tanított nyelvtanjában, de világnézeti témaválasztásaiban is változatosan és széles körűen segít környezetünket megismerni.
 
Iskolában a tanulók negyedik év végétől évfolyam szinten 4 különböző szintű nyelvi csoportba tanulnak tovább. Ez lehetőséget ad az angol nyelvtanárnak több éven keresztül egy lassabb haladású csoporttal egy-egy témakörben hosszabban elmélyülni, egy érdeklődőbb csoporttal pedig gyorsabban haladva, nagyobb tudásanyag megismerésére, elsajátítására.
 
És így el is jutottunk a nyolcadik évfolyamhoz, munkánk gyümölcséhez. Évek óta megfigyelhettük, hogy ebben a rendszerben minden kimenő évfolyamban van legalább egy tucat gyermek, akik nem csak nyelvileg elég fejlettek, de kellőképpen informáltak is egy B2 próba nyelvvizsga megtapasztalásához. Így a középiskolai nyelvi felvételire való felkészülést össze lehet kötni a kiválasztott nyelvvizsga specifikációival megspékelt tananyag gyakorlásával. Az ECL nyelvvizsga központtól 10 diákunk kapott lehetőséget egy ingyenes B2 próba nyelvvizsgára. Sokféle meglepetéssel szolgált az eredmény. Először is a z generáció (digital social media kor) előtti generációk nagy vizsga mumusa a beszédkészség volt. Ez mára megváltozni látszik. A mi vizsgázóink mind 90 % körül/fölött teljesítettek. Ugyanakkor az íráskészség feladat megoldási technikái még némi csiszolást igényelnek. Itt sem a nyelvi készség hiánya, inkább a mai gyerekekre jellemző téma tartás nehézségei ütköznek ki. De összességében 10 gyerekből nyolcnak most meg lett volna a nyelvvizsgája, ha ez a vizsga élesben zajlik. (Fehér Kiara, Burján Dorka, Pető Ágoston, Kegyes Lotti, Sapka Roland, Muszka Emma, Erős Ádám, Horvátth Bálint Dániel, Horváth Zara Kitti.
 
Poelinca Kristóf a felsőfokúval próbálkozott.
 
Gratulálunk a gyerekeknek.
 
Így egy motiváltabb csoportnál a nyolcadikos nyelvi felvételik koncentrált felkészülése és egy próba nyelvvizsga összehangolása hatékonyságát tekintve jó választásnak tűnhet.
 
Azért azt hozzá kell tenni, hogy általánosságban nem várható el 14-15 éves gyerekektől, hogy középfokú nyelvvizsgát tegyenek. De ha csoport erre fogékony, a tanulók nyitottak, érdemes bátorítani, segíteni őket ennek elérésében. A többieknek pedig meg kell adni azt a biztos alapot, amire a középiskolás kollégák építeni tudnak. De a legfontosabb a nyelv megszerettetése.
 
A Váci Juhász Gyula Általános Iskola nyelvi munkaközössége,
Paksy Linda