Nyár a köbön tánc- és sporttábor 2020 - Mátyás iskola

Idén 9. alkalommal szerveztük meg Nyár a köbön tánc- és sporttáborunkat.

Nagyon izgultunk, hogy egyáltalán neki kezdhetünk-e a szervezésnek, megtarthatók lesznek-e az ottalvós táborok.

Tudtuk, hogy ez az év egy picit más lesz, le kell mondanunk néhány olyan programról, melyek minden évben szerves részei a táborunknak, de nem csüggedtünk, mert tudtuk, hogy így is felejthetetlen hét napot töltünk majd el Zamárdiban.

A gyerekek nagyon izgatottan várták a híreket, sokan örömtáncot jártak, mikor megkapták az üzenetünket, hogy a tábor nem marad el. Az elmúlt időszak után óriási szükségük volt egy igazi közösségi élményre. A tanév legjobb része maradt el, a gyerekeknek le kellett mondaniuk az osztálykirándulásokról, erdei iskoláról, az iskolai gála műsorról, a ballagásról, minden olyan programról, ami megédesíti az iskolai életet. Arról nem is beszélve, hogy teljesen elzárkóztak egymástól, szinte megszűnt köztük a kommunikáció, az online világban sem keresték egymást, pedig ebben ez életszakaszban óriási jelentősége van a kortárskapcsolatoknak, a gyerekeknek nagy szükségük van egymásra.

Mint minden évben, idén is teltházzal, 50 felső tagozatos diákkal indultunk útnak. Már a pályaudvaron nagy örömmel üdvözöltük egymást, alig vártuk az indulás pillanatát. Zamárdiban, ahogy leszálltunk a vonatról éreztük, hogy otthon vagyunk, a szálláshelyünkre már csukott szemmel odataláltunk és tudtuk, ez megint egy nagyon jó tábor lesz.

Szállásunkra érve négyfele osztottuk a gyerekeket, a Piros, Sárga, Kék, és Zöld csapat a hét folyamán különböző vetélkedők során mérték össze tudásukat, erejüket. Elfoglalta mindenki a szobáját és már vettük is a fürdőruhánkat, hogy csobbanhassunk a Balatonban. Fantasztikus érzés volt.

Utána egy Zenekvíz alatt mérkőztek meg a fiúk és a lányok egymással, amiből most a fiúk kerültek ki győztesen.

Este tánccal és bulival ünnepeltük meg, hogy újra együtt lehetünk.

Minden reggel közös tánccal indítottuk a napot. Szuper volt látni, hogy fiúk és lányok is lelkesen ropták a közös koreográfiáinkat, és amíg a hét elején azért versenyeztek, hogy minél hátrébb álljanak a tánc alatt, a hét végére megteltek az első sorok.

Kedd délután fantasztikus élményben volt részünk. Elmehettünk egy igazi balatoni vitorlázásra. A gyerekek kis csoportokba verődve két vitorlással kihajózhattak a Balaton közepére, és egy teljesen más világba csöppenhettek. Tökéletes időnk volt, ragyogó napsütésben, ámde megfelelően szeles időben a hajók csak úgy szelték a Balaton habjait, közben a kapitányok izgalmas és érdekes történeteket meséltek vitorlás élményeikről, sőt néhány gyereknek a kormányt is átengedték, kipróbálhatták milyen irányítani egy ilyen hajót.

Este a pingpong asztal körül Forgó bajnokságot rendeztünk. Vicces volt látni, ahogy az 50 gyerek szaladgál az asztal körül, hogy elérje a pingpong labdát, és vissza tudja ütni a társának. Természetesen a kör végére bennmaradók között már élesedett a harc, egyre elszántabbak lettek a tekintetek és a mozdulatok.

Szerdán a reggeli tánc után röplabda bajnokságot rendeztünk. A délutáni balatoni fürdés után egy Vicces vetélkedőn, nagyokat nevetve versengtek egymással a csapatok.

Az estét Kertmoziban töltöttük, Jack London regénye alapján készült „A vadon hívó szava” című filmet néztük meg Harrison Ford főszereplésével.

A csütörtököt nagy csatákkal kezdtük, először Számháborúban, majd a Színek csatájában csaptak össze a csapatok. Délután pedig a legkedveltebb programunk a Túr dö Zamárdi következett, mely során a gyerekek az ajándék „Nyár a köbön”-ös egyenpólójukban, különböző instrukciók alapján eljutottak a város egy-egy nevezetes pontjára, és a kellemes és furfangos séta alatt különböző feladatokat oldottak meg. A túra végén pedig az elásott kincs megmutatta nekik az élet értelmét.

Idén sem maradhatott ki az éjszakai fürdés a Balatonban, gyönyörű látványt nyújt ilyenkor a kivilágított tópart, a Tihanyi-félsziget, a lemenő nap, és az égen sorban megjelenő csillagok, mindehhez társul egy csapatnyi táborozó gyerek önfeledt kacaja, és öröme, akik a világító labdákkal óriásit játszottak a vízben. Igazán felejthetetlen élmény volt.

A pénteki nap a sportról szólt, egyik nagy vetélkedőnk az Exatlon került sorra. A pályát a szállásunk udvarán építettük fel változatos akadályokkal, melyek nem csak a testet, de az agyat is megdolgoztatták. A tv-műsorhoz hasonlóan a csapatok küzdöttek meg egymással, a táborozók kihívták egymást egy-egy menetre. A versenynek akkor sikere volt, hogy az utcán több család is megállt szurkolni a gyerekeknek.

Este sztárvendéget köszönthettünk a táborban. Az Exatlon egyik versenyzője, a kihívók csapatából Flórián Sándor „Flóri” online bejelentkezése során gratulált a táborozóknak a versenypályán nyújtott teljesítményükhöz, a gyerekek pedig megkérdezhették tőle, hogy hogyan élte meg a versenyt.

Ez a nap a Váratlan helyzetek napja is volt. Ezen a napon minden megtörténhetett és meg is történt. Hajnalban egy váratlan tornával indítottuk a napot, majd pizsamában reggeliztünk, ami ez után történt, az már maradjon a mi titkunk. Az biztos, hogy sok váratlan és vicces helyzetben találtuk magunkat.

Szombaton esős idő köszöntött ránk, de ez sem állt az utunkba. Délelőtt kártyázással és társasjátékokkal ütöttük el az időt. Délutánra kisütött a nap, így felsétáltunk a kilátóhoz, ahol megcsodáltuk a balatoni panorámát.

Este elérkezett az utolsó nagy vetélkedőnk ideje. Most a tudásukat mérték össze a csapatok és a táborozók a Honfoglaló során. A kérdések kivetítve jelentek meg a csapatoknak, és egy óriási lepedőre festve jelent meg Magyarország a megyékkel, melyen építőkockákkal jelöltük, hogy ki birtokolja az adott területet. A megyék elosztása után kezdődött az igazi csata, a csapatok egymásnak feszültek, és a játék végére komoly harcokba és vártámadásokba lendültek, egymás elől szerezték meg a területeket, körről-körre változott az eredmény, és még a legutolsó körben is váratlan fordulatokat hozott a játék.

A hét során nagyon finomakat ettünk, a bőséges étkezések után senki nem maradt éhesen, imádtuk a gyümölcslevest, a milánói makarónit, a gyrost, na meg a reggeli Nutellát… Biztos, hogy sokat híztuk egy-egy ebéd vagy vacsora alatt, de nem volt gond, mert napközben folyamatosan mozgásban voltunk, róttuk a kilométereket. Az egy hét alatt nagyjából 153.000-et léptünk, és 104,5 kilométert tettünk meg gyalog. Tulajdonképpen sporttáborban voltunk, így ez nem olyan meglepő.

Nem hittük el, de elérkezett az utolsó esténk. Tábortüzet gyújtottunk és beszélgettünk, felidéztük a hét legjobb élményeit, programjait, nagyokat nevettük a vicces pillanatokon, és bizony elérzékenyültünk egy-egy hálás felszólalás után. Egytől-egyig mindenki számára óriási érzelmi feltöltődés volt az egy hét. Minden pillanatot kihasználtak és megéltek a gyerekek a tábor alatt. Végig kisebb-nagyobb csoportosulás volt a kerti asztalok, a hintaágyak, a tűzrakó hely és a pingpong asztal körül, beszélgettek, kártyáztak, játszottak, együtt voltak minden percben, és tartalmasan töltötték minden idejüket. Fájó szívvel pakoltuk össze a csomagjainkat vasárnap. Mivel későn indultunk haza, így még volt lehetőségünk egy utolsót mártózni a Balatonban, sőt a búcsú táncunkat is a parton jártuk el. A vonaton mindenki elpilledve, az elmúlt egy hét emlékein töprengve utazott, és már azon gondolkoztunk, hogy milyen jó lesz jövőre újra visszatérni… Mert nincs nyári szünet Nyár a köbön tábor nélkül!

Sőt a jövő év óriási meglepetéseket is tartogat, hiszen 2021-ben 10 éves lesz a Nyár a köbön tánc- és sporttábor! Szerintünk érdemes lesz eljönni!